Építési telkek & Ingatlanfejlesztési projektek

Bár az előjelek nem túl kedvezőek, szerte az országban nagyon várja a tavaszt a telekpiac. Az árak szinte mindenütt tovább csökkentek, a kínálat pedig nőtt a fizetőképes kereslet hiánya, a számos településen bevezetett telekadó, valamint az építőanyagok és az építési költségek emelkedése miatt is.

 

A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint a tavasz talán némi lendületet ad a piacnak, ám a jelenlegi helyzetben még a tavalyihoz hasonló keresletnövekedésre sem lehet számítani. Szomorú újdonság az is, hogy a kilátásokat illetően nemcsak az ország kevésbé frekventált térségeiben működő ingatlanközvetítők pesszimisták, hanem a Balaton és a Velencei-tó környékiek, sőt a nyugat-dunántúliak is.

Az ősz óta, a frekventált idegenforgalmi körzetekben is, újabb területek kerültek piacra. Önkormányzatok, intézmények, cégek, egyesületek szabadulnának telküktől, mindemellett a kényszer-értékesítések száma is nőtt. Egyre több példa van arra, hogy a telken lévő romos házat lebontja tulajdonosa, s a kedvezőbb értékesítés reményében telekként árulja. Bár ma is a legkeresettebbek közé tartoznak és a legdrágábbak, de még a “csúcskategóriás” vízközeli ingatlanok iránt is csökkent az érdeklődés.

A Velencei-tó partján pedig számos ingatlant kész tervekkel árulnak, sőt több helyen már az építőanyag egy része is ott van. A térség ingatlanközvetítői szerint az északi és a déli parton közművesített, építkezésre előkészített telkekből is hatalmas a választék. Nagy Miklós, a gárdonyi Otthon Ingatlanközvetítő Iroda cégvezetője szerint a válság korábbi időszakában a jó helyen lévő, közművesített telkek iránt kevésbé csökkent az érdeklődés, s ez az árakban is megmutatkozott.

A helyzet azóta sokat változott. Jellemző példa, hogy míg egy ezer négyzetméteres gárdonyi területért egy éve 5,5 millió forintot kértek, jelenleg már 4,8 millióért is odaadnák, de 450−500 négyzetméteres telket már 2−3 millió között is lehet venni.

A Balatonhoz hasonlóan a legmagasabb árak változatlanul a vízpart és vasút közötti területen vannak, míg a vasút és a 7-es út között, illetve az utóbbi déli oldalán 10-15 százalékkal olcsóbban lehet vásárolni. Ne tévesszen meg senkit, hogy jó néhány tulajdonos még ma is “merész árakkal indul”, ám a kézzelfogható üzlet reményében − az esetek nagy részében − jelentős engedményekre van kilátás. Különösen az északi part háttértelepülésein egyre több nagy, megosztható, de gazdálkodásra, például szőlőtelepítésre is alkalmas 15−20 ezer négyzetméteres közötti területet kínálnak 15−20 millió forint közötti áron.

Nem állnak sorban a vásárlók a Nyugat-Dunántúlon sem. Gergácz Mónika, a soproni Gergácz Ingatlan Iroda vezetője szerint az adóemelések, az egyre szűkösebb hitelfelvételi lehetőségek, az emelkedő építőanyagárak szinte teljesen leállították a beruházásokat.

Növeli a kínálatot, hogy önkormányzatok, cégek is szabadulnának felesleges ingatlanjaiktól. Tavaly több területet még olyan fejlesztőknek adtak el, akik a fellendülésben bízva bevásároltak, ám ma már erre alig van példa. Jóllehet a piacon a tavasz a főszezon, úgy tűnik, az idén ettől sem lehet majd csodát várni.

A gyenge forintot kihasználó külföldi vásárló, illetve euróban fizető magyar ugyan még akad, de alapvetően nem befolyásolja a piaci trendeket. A túlkínálat miatt az árak tavaly óta Sopronban is 3−5 százalékkal csökkentek. Ennél nagyobb, 10-12 százalék körüli árcsökkenés tapasztalható a Fertő-tó közelében lévő településeken, illetve Soprontól délre.

Gergácz hozzátette, a jelenlegi helyzetben érdemes nagyon alaposan körülnézni, hiszen egyre több a kedvező ajánlat és egyre több eladónál alkudni is lehet, méghozzá nem is keveset. Legutóbb egy fertőszentmiklósi telekhez a meghirdetett árnál csaknem 30 százalékkal olcsóbban jutott hozzá a vevő.

Napi Gazdaság

Ugrásszerűen, legalább 15 százalékkal növekedtek az elmúlt három hónapban a hazai termőföldárak és már most további jelentős árvárakozások fogalmazódnak meg– derül ki a földpiaci adásvételekben közvetítő szerepet betöltő miskolci Tiszacash Zrt. tapasztalataiból.

Egy harminchektáros, 20 aranykoronás szántó hektáronkénti árának reálisan ma 0,95-0,97 millió forint között kellene mozognia, de az egyre fogyatkozó számú eladók a területekért akár 1,05-1,1 millió forintot is elkérnének. A társaság szerint elképzelhető, hogy a gazdasági szereplők a politikai, pénzpiaci és egyéb bizonytalansági tényezők miatt túlárazták a földpiacot, de az sem kizárt, hogy a mai árak már a következő három-hat hónap ténylegesen várható áremelkedését vetítik előre. A dráguláshoz hozzájárul, hogy a szakmai és nem szakmai befektetők a földpiacon mind nagyobb számban keresnek reálérték-tartó, biztonságos befektetést a ma már egyre nagyobb nyűgnek számító tőzsdei vagy ingatlanpiaci ügyletek helyett, és – főleg nem szakmai befektetőként – hajlandók megfizetni a földvásárlások és –hasznosítások ügyintézéséért járó közreműködői díjat is. A Tiszacash a szakmai befektetőknek számító mezőgazdasági termelőknek nyújtott szolgáltatásokat is bővíti, és velük stratégiai partnerségre törekszik – emelte ki Nagy Ferenc, a vállalat elnök-vezérigazgatója.

Megszakadt az elmúlt három hónap alatt az utóbbi másfél évtizedben megfigyelt trend, amely szerint a földárak egyenletes ütemben, mérsékelt dinamikával növekedtek a hazai piacon – összegezte az agromonitor.hu-nak a Tiszacash információit Nagy Ferenc. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy nem volt olyan szabályozási vagy más jellegű fejlemény, amely a földárakra kiugró módon hatott volna, így azok három-négyévente „automatikusan” megduplázódtak. Nem befolyásolta például lényegesen a hazai földpiacot a külföldi földvásárlásokat tiltó magyar moratórium 2010-ben elért, hároméves meghosszabbítása sem, vagyis a határidő módosítása sem árcsökkenést, sem ugrásszerű árnövekedést nem okozott.

Az elmúlt év novembere óta ugyanakkor a földpiacon dömpingszerűen nőtt a vásárlói érdeklődés a szakmai és a nem szakmai befektetők körében egyaránt, miközben a földtulajdonos eladók száma jelentősen csökkent. Ennek nyomán a földárak három hónap alatt legalább 15 százalékkal nőttek és már most megfogalmazódnak további jelentős áremelkedési várakozások is. A Tiszacash szerint ma egy harminchektáros, 20 aranykoronás szántóterület hektáronkénti ára 0,95-0,97 millió forint között lenne reális, miközben a hazai piacot egyre inkább az 1,05-1,1 millió forintos hektáronkénti árajánlatok jellemzik. Ez azt is jelentheti, hogy a gazdasági szereplők a tényleges helyzethez képest a piacot most túlárazzák, illetve a három-hat hónap múlva várt földárakat előre „kialakítják” vélte Nagy Ferenc.

A most tapasztalt, dömpingszerűvé vált vásárlói érdeklődés oka, hogy a politikai és gazdasági bizonytalanság, illetve a forint instabilitása a befektetőket a földpiac felé irányítja. Körükben mostanra a korábbinál is nagyobb pánik alakult ki, mivel a tőzsdei és az ingatlanügyletek továbbra sem kiszámíthatók, és sokan már az aranyban sem bíznak. Ezért egyre többen a stabil és likvid földpiacban látják a biztos befektetési lehetőséget, és pénzügyi megtakarításaikkal itt igyekeznek átvészelni a kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi helyzetet. A Tiszacash szerint ezt mutatja az is, hogy a földvásárlók nagy része – ellentétben a korábbikakkal – ma nem elsősorban a profitot, hanem a befektetések reálértékének megőrzését jelöli meg a legfontosabb, rövidtávú célként. Ugyanakkor a magyar földpiacban a mostani „bumm” ellenére is további jelentős tartalékok maradnak, hiszen a mostani árak is csupán egyharmadát teszik ki az uniós tagként reálisan elvárható mértének – állapította meg az elnök-vezérigazgató.

Az érdeklődőknek – elsősorban a nem szakmai befektetőknek – az elmúlt évek nagy bukásait hozó tőzsdei vagy ingatlanügyek „nagy nyűgöt” okoztak, ezért most földvásárlásaiknál és a megvett területek hasznosításánál mind többen vesznek igénybe közvetítőket, illetve hajlandók megfizetni a szolgáltatási díjakat is. Emiatt – jegyezte meg Nagy Ferenc – a befektetések „menedzselésénél” felértékelődik a földpiaci szakértői szerepet ellátó vállalkozások szerepe. A Tiszacash azonban a nem szakmai vevők mellett a szakmai befektetőnek számító mezőgazdasági termelőkkel is szorosabb kapcsolatot kíván kiépíteni, és szolgáltatásai bővítésével stratégiai partnerségre törekszik – tette hozzá.

Az ingatlanpiac egyik legfontosabb szegmense az építési telkek kínálata, kereslete. Ebben egy lefelé tartó trend húzódik évek óta, a válság sem segített az ügyön.

A rendszerváltás utáni időszak legkomolyabb mélypontját megélő lakáspiacon folytatódhat az árcsökkenés – derül ki a GKI legfrissebb előrejelzéséből.

Noha az építési telkek piacát is megrázta a válság, egyes kurrens területeken egyáltalán nem vagy csak alig csökkentek az árak, miközben sok más helyen nagy áresés következett be. Jelenleg a fejlesztési célú telkek piacát egyértelműen a családi házak építésére alkalmas területek adásvétele uralja, az üzleti célú beruházásokhoz kapcsolódó vásárlások csaknem teljesen leálltak − írja a GKI. A jó minőségű (közművekkel és szilárd burkolatú utakon megközelíthető, rendezett környezetben található) telkek piaca jelenleg is viszonylag kedvező helyzetben van és a közeljövőben is ebben marad.

A budapesti telekárak növekedési üteme többé-kevésbé követi a lakóingatlanok árának emelkedési ütemét, s lényegében ugyanez igaz a 2009−2010-ben bekövetkezett árcsökkenések esetében. A fővároson belül az eltérő presztízsű területek között igen jelentős különbségek érzékelhetők, s ezeken alapvetően a válság okozta áresések sem változtattak. Az építési telkek árai Budapesten 2011-ben minden valószínűség szerint tovább csökkennek, átlagosan mintegy 2−5 százalékkal. 2012-ben pedig a legjobb esetben is csak stagnálás várható.

A vidéki nagyvárosokban 2009-ben szakértői becslések 5−15 százalékra, 2010-ben újabb 10, majd 2011-ben további 4−10 százakra tették az árcsökkenés mértékét, ami a várakozások szerint 2012-ben már csak jelképes lesz. Ha egy fejlesztő vállalja, hogy minőséget teremt, akkor a manapság csak vánszorgó piacon is sikeres lehet.

Napi Gazdaság

A válság első két évében közel 40%-kal esett a telekpiaci forgalom, s idén további 15%-os csökkenést jósol az OTP Jelzálogbank elemzése. Somogy az egyetlen megye, ahol élénkült a telekpiac, míg – Budapest mellett – Fejérben esett vissza leginkább. A legnagyobb változás ugyanakkor a Pest megyei agglomerációban várható, ahol szeptemberben lépett hatályba az ingatlanfejlesztéseket és az új lakóterületek kialakítását korlátozó törvénymódosítás.

Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisában 2008-ban még 29 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot illető telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 18 ezerre csökkent; a még nem teljesen feldolgozott 2011 első félévében pedig eddig hétezer adásvételt rögzítettek. Pozitív irányú elmozdulást egyedül Somogy megye esetében mutat a statisztika, ahol a négy éve meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján lévő települések vonzerejét. A csökkenés Baranyában és Zalában maradt 25% alatt.

Darabszámban, a tavalyi évben Pest megye állt az élen (2400 adásvétel), melyet Győr-Moson-Sopron (1900) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (1200) követett. Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében eközben 500 alatti volt a tranzakciószám. Az idei időarányos adatok szerint az élbolyban Győr-Moson-Sopron mögé Veszprém, Zala és Vas megyék zárkóztak fel. (Budapest 2010-ben alig 300-as adatát csak a teljesség igényével szerepeltetjük itt; vélhetően a társasházi építkezések drasztikus visszaesése mutatkozik meg a két év alatti közel kétharmados forgalomcsökkenésben.)
Az aktuális megyei átlagárak alapján Nógrád megyében a legolcsóbbak az építési telkek, ahol alig ezer forintért hozzá lehet jutni egy nm-hez. Ezt Tolna, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok követik 3 ezer Ft alatti fajlagos árral. A másik véglet Pest megye, ahol 7800 Ft/nm az átlag; ezt Csongrád és Hajdú-Bihar (ahol felerészben Szeged, illetve egyharmad részben Debrecen adja a forgalmat), valamint Veszprém megyék követik. Ez utóbbinál a Balaton-parti települések a forgalom negyedét adják.

“A Pest megyei telekpiacon, a válság lecsengésével, és a kereslet beindulásával jelentős változásokkal járhat majd, hogy idén szeptemberben életbe lépett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló, májusban az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás” – mondja Ádány Tamás, a budai agglomerációban, Diósdon több mint 100 telket értékesítő OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. “Ez lényegében korlátozza, illetve előírásokhoz (pl. a település közigazgatási határához 200 méterrel közelebb csak állami főépítész engedélyével; 5 hektár vagy 300 lakóegység felett kötöttpályás megálló terve vagy megléte a közúttól legfeljebb 5 km-re) köti az újonnan beépítésre szánt területek kijelölését. A módosítás bizonyos területeken tiltja az építést, és a belterület összességében maximum 2%-kal bővülhet a jelenlegihez képest.”

A szigorítás a Pest megyei települések mintegy felét érinti, azt a Budapesthez közeli 81 települést, ahová a kilencvenes évektől a kétezres évek közepéig tömeges kiköltözés irányult, s melynek következtében némelyikre mára ki lehetne tenni a “megtelt” táblát. A családi házas telkek piacán, a fővárosban és környékén azonban már a válság előtti egy-két évben is jelentősen csökkent a forgalom. Nagyobb, de csak rövid ideig tartó, spekulatív célú aktivitás 2004-2007 között mutatkozott, az M0-ás körgyűrű megépítése miatt, a főváros délkeleti részén és a csatlakozó agglomerációs településeken, illetve ugyanezen okból (és a tervezett Duna-híd miatt) a Szentendrei-sziget vonzásában.

“Felmérésünk szerint, jelenleg 14 településen 21 új parcellázás telkeit árulják Budapest környékén, háromnegyed részben a budai oldalon. Ezek egyharmada valódi nagyberuházásnak tekinthető, ahol száz feletti telket alakított ki a beruházó” – összegzi Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. “Az árak széles spektrumon, mintegy 7 és 54 ezer Ft/nm között szóródnak, többnyire azonban a 15-25 ezres árkategória a leggyakoribb. Az összközmű (beleértve az aszfaltozott úthálózatot) természetesen alapszolgáltatás, az átlagosan 800-1300 nm közötti telkek beépíthetősége pedig 15 és 40% közötti alakul.”

A jelenlegi lassú értékesítési ütem miatt nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül elfogynak a telkek, ugyanakkor az újlakás-piachoz hasonlóan a minőségi, jó adottságú kínálat lassú csökkenésével szemben az utánpótlás szinte teljes megszűnése áll, ami hosszabb távon általános kínálati hiányt vetít előre. A válságban (és valószínűleg majd azt követően is) előtérbe kerülő árérzékenység újra a fővárosi árszintnél olcsóbb agglomerációs települések felé terelheti a várhatóan 2-3 éven belül újra élénkülő keresletet. A törvényi szigorítás miatt ráadásul – véges mennyisége okán – a minőségi telkek piaca akár vonzó befektetési tereppé válhat a fenti időtávon.

forrás: Resource

Az utóbbi években jelentősen megváltoztak az építés előkészítésére (tervezés, engedélyeztetés) és építés kivitelezésre vonatkozó jogszabályok. Emellett gyakran vagyunk bizonytalanok a megfelelő tervező kiválasztásában és az engedélyezési eljárás lebonyolításában. Nézzük sorra, hogy a telek megvásárlása után hogyan jutunk el az építési engedély megszerzéséig!

Az első lépés egy építkezés előkészítésében a tervező megválasztása. Az ideális eset az, amikor már a telek megvásárlása előtt megtaláljuk az építész tervezőt. Ha nincs a rokonságunkban, közvetlen környezetünkben olyan építész, akire szívesen rábíznánk családi házunk tervezését, folytassuk a keresgélést tágabb környezetünkben. Keressük fel azokat az ismerőseinket, akik nemrég építkeztek, és tetszik a házuk, érdeklődjünk tőlük! Ha látunk szép új, ízlésünknek megfelelő lakóházat, nyugodtan csöngessünk be akár idegenként is, és érdeklődjünk az építész tervezőről.

Egyszerű lenne azt mondanom, hogy a Magyar Építész Kamara honlapjáról keressük meg a hozzánk közel lévő tervezőket, és kezdjünk velük tárgyalásokat. Azonban két dolgot tudni kell: először is ki kell mondani, hogy az építész „szakma” nagyon felhígult. Régen szigorú kritériumok alapján válogatták ki azokat a diákokat, akik építésznek tanulhattak, manapság viszont nagy létszámban képeznek építészeket, és a felsőoktatás liberalizálása miatt szinte bárkiből lehet építész, aki a tandíjat meg tudja fizetni. Ezért fontos, hogy olyat keresünk, aki valamilyen módon már bizonyított.

A másik dolog, hogy a tervezés bizalmi munka. Fontos, hogy szimpatikus legyen az illető, megtaláljuk vele a közös hangot, ugyanis a tervező személyisége meghatározza, milyen épületet fog készíteni. Ha nagyon távol áll tőlünk az életszemlélete, ízlésvilága, nem fog tetszeni az épület, amit készít. Ráadásul legalább fél évig együtt kell működnünk, és sokszor meglehetősen bizalmas témákat is részletesen kell megtárgyalnunk vele: részletesen kell beszélni anyagi lehetőségeinkről, az életmódunkat befolyásoló esetleges betegségekről, különös szokásokról, jövőbeni terveinkről.

Sajnos vannak olyan kollégák is, akik azzal érvelnek a leendő ügyfeleknek, hogy ők „kijárják” az engedélyt, bármit is szeretnénk építeni. Ne higgyünk nekik! Az építéshatóságok munkáját szigorú törvények szabályozzák. Régen elmúlt az az idő, hogy csak ismerősökön keresztül, vagy korrupció útján juthattunk építési engedélyhez. Ha egy megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező a szabályoknak megfelelő tervdokumentációt készít és a jogi iratok is rendben vannak, kötelesek kiadni az engedélyt határidőn belül. Ugyanakkor a másik oldal is igaz: szabálytalan dolgot nem lehet engedélyeztetni. Ugyanis hamar kiderül a turpisság (a szomszédok mindig éberek), és egy szabálytalan ügyben az ügyintéző, a felettese, de még a jegyző is az állásával játszik. Senki nem kockáztatja az állását egy családi ház léptékű szabálytalanság miatt.

Nagyon fontos tehát, hogy a választásnál ne az úgynevezett „jó kapcsolatok” és ne is a tervezési díj legyen a legfontosabb szempont. A tervezési díj ugyanis csak néhány százaléka az épület bekerülésének, viszont egy rossz tervező által olcsón összecsapott, átgondolatlan lakásban egész hátralévő életünkben súlyos kompromisszumokra kényszerülünk.

A tervezés folyamata

A tervezési folyamat első lépése, hogy meghatározzuk igényeinket, és azokat összehangoljuk a vásárolt telek adta lehetőségekkel, valamint anyagi lehetőségeinkkel. Amikor ezt a tervezővel közösen eldöntöttük, döntésünket a „tervezési programban” kell rögzíteni. A tervezési programnak tartalmaznia kell az épület tervezett méretét, fő funkcióit. Általában tartalmazza a becsült bekerülési költségeket is. A tervezési programot az építtetőnek és a tervezőnek is alá kell írni, az építési engedély kérelemhez mellékelni kell. Erre a kis adminisztrációra azért van szükség, mert vadkapitalista világunkban számosan visszaéltek a tervezők bizalmával: számos peres ügy született amiatt, hogy az építtető megtagadta a tervezési díj kifizetését arra hivatkozva, hogy ő tulajdonképpen nem ilyen házat rendelt. Ritkán, de előfordul az is, hogy az építtető olyan megoldásokat szeretne, melyek ütköznek a jogszabályokkal. Ilyenkor ez is a tervezési programba kerül, és a továbbiakban a tervező elhárít minden felelősséget az építési engedély megszerzésével kapcsolatban.

Ha elkészült a program, a tervezővel közösen, az általa javasolt megoldások alapján készül el az épület terve. Számítsunk arra, hogy néhány ötletünket nem valósíthatjuk meg, mert ellenkezik a jogszabályokkal. Az a tapasztalatom, hogy sokan keresik a „kiskapukat” a tervezés folyamatában, hogy egyedi ötleteiknek minél jobban teret engedjenek. Tudni kell, hogy a jogszabályok általában nem engedik a nagyon különleges, „furcsa” megoldásokat. Az épületnek ugyanis legalább száz éven keresztül állnia kell, és ki kell szolgálnia több generációt, vagy egy eladás után mások igényeit gazdaságtalan, egyénre szabott nagy átalakítások nélkül.

Ha elkészült a végleges építész terv, következnek a társtervezők. A jogszabály szerint számos fejezetet kell beadni egy építési engedélyezési tervhez, amit csak szakági tervezők készíthetnek. Így készül tartószerkezeti (statika) terv, épületgépészeti és épületvillamossági műszaki leírás, energetikai számítások. Számos esetben szükséges még tűzvédelmi dokumentációt, közút csatlakozási és zöldfelületi (kertészeti) tervet készíttetni. Ha kiemelt területen építkezünk, előfordulhat, hogy a tervet a helyileg illetékes főépítésszel, tervtanáccsal jóvá kell hagyatni.

Az engedélyezési eljárás

Ha elkészültek a műszaki tervdokumentációk, az építési engedélyezés megindításához néhány hivatalos iratot kell beszereznünk: tulajdoni lapot, mellyel igazoljuk tulajdonjogunkat és építési jogosultságunkat. Amennyiben több társtulajdonos van, azok hozzájárulása is szükséges. Be kell szerezni továbbá hivatalos helyszínrajzot, a kéményseprők hozzájárulását a kéményépítéshez (ha van). Az iratokat és a terveket kitöltött, aláírt formadossziéban kell beadni engedélyeztetésre. Az engedélyeztetéshez a külön jogszabályban kiszabott illetéket (jelenleg családi ház esetén 25 ezer forint) is meg kell fizetni.

Az engedélyezési eljárás megindításáról, az ügyintézési határidőről és az esetleges hiánypótlásokról az építéshatóság írásban tájékoztatja az érdekelteket (építtető, tervező, szomszédok.) Az ügyintézési határidő lejárta előtt – amennyiben kizáró ok nem merült fel – az építéshatóság írásban megküldi az építési engedélyt. Ez azonban még nem jogosít építésre, ugyanis az engedélynek jogerőre kell emelkednie. A határozat ellen ugyanis bizonyos határidőn belül fellebbezni lehet. Ha nem érkezik fellebbezés, az engedély jogerős és végrehajtható. Erről az építéshatóság szintén írásban értesíti az építtetőt, és egyúttal visszaküld egy példány hatóságilag záradékolt tervet, melyet az engedéllyel együtt 10 évig vagyunk kötelesek megőrizni.

Mennyi ideig tart az előkészítés?

A tervezési szakaszra általában legalább fél évet szoktam javasolni. Ez nem jelenti azt, hogy az építész minden nap ezzel foglalkozik. Az építtetőnek is számos döntést kell meghoznia, ezeknek „meg kell érni”, nem érdemes elkapkodni a dolgot, mert aztán egész hátralévő életünkben bánjuk rossz, meggondolatlan döntéseinket.

Az engedélyezési eljárás, ha zökkenőmentesen halad, a jogerőre emelkedésig postázásokkal 3 hónap alatt lezajlik. Ha esetleg valamelyik szomszédunk fellebbez, további hónapokat várhatunk az engedélyre. Érdemes az engedélyeztetés ideje alatt a kiviteli terveket elkészíttetni, ami már a kiviteli szakaszhoz tartozik. Ezután kezdődhet meg a kivitelezés.

Ingatlanmagazin